|
  Városi legendák [41/60]
|
|
A matek professzorunk bement a boltba (még anno..) és kért két zsömlét. Az eladónő megfogott két zsömlét és kirakta a pultra csomagolás nélkül. Ezen feldühödött a prof és kérte a panaszkönyvet. A nő rezzenéstelen arccal leakasztotta a könyvet és odaadta a profnak. A prof komótosan belelapozott, majd két üres lapot kitépett becsomagolta a zsömléket és angolosan távozott...
|
|
  |
|
Városi legendák [42/60] |
|
Magyar tévések kimentek Moszkvába forgatni egy hétre és egy elég jó hotelben szálltak meg. Első nap, semmi dolguk nem lévén, végigitták a bár itallapját többször is, oda-vissza. Mikor este elég illuminált állapotban visszamantek a szobájukba, egyiküknek az az ötlete támadt, hogy keressenek lehallgatót, mert biztos van. Elkezdtek keresni, egyszercsak az egyik megszólalt, hogy a szőnyeg alatt lesz, mert ott valami dudorodik. Feltekerték a szőnyeget és egy bazi nagy anyacsavart találtak. Kicsavarták, az alattuk lévő szobában meg leszakadt a csillár...
|
|
|
|
Városi legendák [43/60] |
|
A 18.-ik születésnapom előestéjén történt. A szüleimmel laktam, de aznap szórakozni indultak este, így felhívtam a barátnőmet egy romantikus éjszakára. Amint szeretkezés után az ágyban feküdtünk, hallottam, hogy a földszinten csörögni kezd a telefon. Mondtam a barátnőmnek, hogy leviszem őt is a hátamon, de mivel nem akartam lemaradni a hívásról, nem volt időnk felöltözni. Amint a lépcső aljára értünk, hirtelen felgyulladt a lámpa, és vagy negyven ember üvöltötte: MEGLEPETÉS!
Ott volt az egész családom, nagynénik, nagybácsik, nagyszülők, unokatestvérek, és az összes barátom. Én pedig csak álltam ott teljesen meztelenül, hátamon a kétségbeesetten belém kapaszkodó barátnőmmel...
Azóta senki sem akar a családomban meglepetés party-t szervezni.
|
|
|
|
Városi legendák [44/60] |
|
Egy zimbabwei buszsofőr, miután megállt iszogatni egy zugkocsmában, azt vette észre, hogy utasai - 20 elmebeteg, akit Harare városából Bulawayo-ba szállított - megszöktek. Mivel nem szeretett volna balhét magának, a sofőr egy közeli buszmegállóhoz hajtott, és az ott várakozóknak felajánlott egy ingyenes utat. Ezután az utasokat beszállította az elmegyógyintézetbe, a személyzetnek azt mondta, hogy a páciensek nagyon izgatottak és mindenféle kényszerképzeteik vannak. A trükköt csak 3 nap múlva vették észre...
|
|
|
|
Városi legendák [45/60] |
|
Egy srác már két éve tervezgeti, hogy randira hív egy lányt, de soha nem volt elég bátorsága. Végül is egy nap összeszedte minden bátorságát, és beszélt a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot, és megbeszéltek egy szombat esti vacsorát.
Péntek este a srác a haverjaival elment megünnepelni a dolgot. Annyit ittak, mintha az alkoholtilalom visszatérésére készültek volna fel. Szombaton nagyon rosszul volt, húszpercenként szaladgált a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már törölte a programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akarta lemondani, félt, hogy többször nem lenne bátorsága a lányt meghívni.
Így hát találkoztak az állomáson és bevonatoztak New York-ba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kért és elviharzott a mellékhelység felé. Ezután az előételt már megszakítás nélkül végig tudta enni, de a következő fogás közben ismét ki kellett mennie. A desszert alatt ismét késztetést érzett, de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-be rohangálással, így inkább visszatartotta. A dolog pár perc múlva elmúlt, ám ekkor úgy érezte, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőle. Úgy döntött, hogy szép óvatosan kieregeti ott az asztalnál.
Szerencsétlenségére a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett.
Na most szarban vagyok - gondolta (és érezte is). Ahelyett, hogy azonnal kiszaladt volna a WC-re, inkább megkapaszkodott a székben és egy kicsit megemelte magát, hogy minél kevésbé nehezedjen rá az "ajándékcsomagra". Ezt a jóga-pozíciót fenntartotta a desszert végéig, és közben erősen gondolkozott, mit tehetne, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen
gyorsan fizetett és távoztak az étteremből. Úgy ment az utcán, mint egy cowboy. Az állomas felé menet egy bolt mellett haladtak el.
- Nem lenne gond, ha beugranék és megvenném azt a mellényt, amit már a múlt héten kinéztem magamnak? - kérdezte a lányt.
- OK, legalább én is körülnézek egy kicsit - válaszolt a lány.
Szerencsére a férfi osztály balra volt, a női jobbra, így hát szétváltak. Hősünk felkapta az első mellényt, ami a kezébe akadt, majd rohant a nadrágokhoz. Kiválasztotta a sajátjához leginkább hasonló nadrágot, majd az egész cuccot odaadta az eladónak. Közben az egyik szeme folyamatosan a lányon volt (aki a bolt másik felében nézelődött), nehogy az észrevegye, hogy nadrágot is vásárolt. Mivel a mellényt nem akarta megvenni, összeszorított szájjal (hátha a barátnője tud 15 méterről is szájról olvasni) odaszólt az eladónak:
- Csak a nadrágot.
- Tessék?
- Csak a nadrágot. (Az egyik szem folyamatosan a barátnőn.)
- Aha. OK.
Fizetett és a lánnyal együtt elindultak az állomásra. Felszálltak a
vonatra és találtak két szabad széket az egyik kocsi közepén. A srác le sem ült, hanem azonnal távozott a mellékhelység felé. A vonat elindult, ő pedig levette a nadrágját és az alsóját. Az egészet egy golyóvá hajtogatta, majd kidobta az ablakon. Ezután megmosakodott, majd kézbevette az áruházban kapott szatyrot. Kinyitotta és rádöbbent, hogy a szatyorban csak a mellény van...
|
|
|
|
Városi legendák [46/60] |
|
Egy amerikai fickó drága szivarokat gyűjtött. A legdrágább 10 szivarját annyira féltette, hogy bebiztosította őket. Mikor megkötötte a szerződést, akkor vette észre, hogy tűzkár ellen is szól a biztosítás. Erre szép kényelmesen elszívta mindet, összegyűjtötte a hamut, és bevitte a biztosítóhoz. Hosszas pereskedés után a bíróság megítélt egy komoly összeget az elégett szivarokért. Csakhogy a biztosító sem volt rest, és feljelentette a fickót tíz rendbeli gyújtogatásért, amit a bíróság annak rendje-módja szerint rá is sütött a szivarbarát amerikaira. Azóta is ül a szerencsétlen.
|
|
|
|
Városi legendák [47/60] |
|
Egy fiatalember ajándékot szeretett volna vásárolni a kedvese születésnapjára, és mivel még csak rövid ideje jártak együtt, hosszas fontolgatás után úgy döntött, hogy egy pár kesztyű lenne a legmegfelelőbb: romantikus, de nem túl személyes.
Kedvese húga elkísérte őt a Nordstrom áruházba és megvették a kesztyűt. A húg bugyit vett magának.
Csomagolás közben azonban az eladó összekeverte a ruhadarabokat és a húgé lett a kesztyű, a kedvesé pedig a bugyi. A fiatalember ellenőrzés nélkül lezárta a csomagot és elküldte kedvesének a következő kísérő levéllel együtt: "Azért választottam ezt, mert úgy vettem észre, hogy nem szoktál ilyet viselni, mikor este találkozunk. Ha a húgod nem lett volna velem, a hosszú gombosat választottam volna, de ő is rövidet visel, amit könnyebb levenni.
Ez az árnyalat nagyon kényes, de az eladóhölgy megmutatta a sajátját, amit az elmúlt három hétben viselt és alig volt még koszos. Felpróbáltattam vele a tiedet és igazán jól nézett ki benne. Bárcsak ott lehetnék veled, hogy én adjam rád elsőnek, mert nem kétséges, hogy más kezek is érinteni fogják, mielőtt még találkozhatnánk. Amikor leveszed, ne felejts el kicsit belefújni mielőtt elteszed, mert a hordástól természetszerűleg kicsit nedves lesz. Gondolj csak arra, hányszor fogom megcsókolni az elkövetkezendő évben. Remélem pénteken is rajtad lesz. Szeretettel...
U.i.: A legutolsó divat szerint vissza kell hajtani, hogy kilátsszon egy kis szőr."
|
|
|
|
Városi legendák [48/60] |
|
Mint tudjuk, a diákok nagy mókamesterek. Különösen április elsején szeretnek hatalmas átvágásokat kieszelni. Mint a nagybátyám és osztálytársai a következő sztoriban. A társaság két csoportra oszlott, az egyik csapat a környéken utat építő
munkásokhoz ment, és figyelmeztette őket, hogy a másik osztály bolondok napi tréfát szándékszik űzni velük. Hamarosan rendőrnek öltözve fognak megjelenni, és el akarják majd küldeni őket, mondván, parancsuk van rá. A munkások megköszönték a figyelmeztetést, és ellencsínyt ígértek be. Eközben a másik csapat a rendőrségre ment, és úgy tett, mintha beárulnák a
barátaikat. Azt mondták, hogy útépítőknek öltözve teljesen feleslegesen felbontják az utat, akadályozva ezzel a közlekedést is. Helyes, örvendezett az őrmester a fülesnek, mondta, hogy azonnal elküldi a fiúkat intézkedni. Aztán amikor az igazi rendőrök összetalálkoztak az igazi útépítőkkel, mindketten azt hitték, hogy a másik csapatban csak álruhás diákok vannak. Lett nagy felfordulás! Egyes források szerint még tettlegességre is sor került.
|
|
|
|
Városi legendák [49/60] |
|
A tűzoltók rémálma, amikor egy fán rekedt macska lesegítésére riasztják őket. Ez történt most is. A tragédia helyszínére érkező, mindenre elszánt piros autót hatalmas ovációval fogadta az összegyűlt szomszédság. A tűzoltók kiugrottak a kocsiból, összeillesztették a létrájukat, és a megfelelő szögben és helyen a fának támasztották. Egyikőjük felmászott rá, pont elérte a nyivákoló kis jószágot, karjaiba kapta és már lenn is volt vele a földön. A tömeg elégedetten morajlott, az emberek hátba veregették a tűzoltókat.
Egy idős hölgy (mint kiderült, ő volt a macsek gazdija) hálából hatalmas tálca süteménnyel és teával vendégelte meg őket. A kis rögtönzött ünneplés végeztével a tűzoltók visszaszálltak a kocsijukba és még egyszer utoljára kiintegettek, majd elindultak. De sajnos, pont átmentek azon a macskán, akit az imént mentettek meg, és aki - hogy kipihenje az izgalmakat - könnyelműen elszunyókált a tűzoltóautó alatt.
|
|
|
|
Városi legendák [50/60] |
|
Egy barátom nagymamája kihívta a gázosokat az aberdeeni házába, hogy csináljanak végre valamit a régi, gáztüzelésű kandallóval. Jöttek is a szerelők a megbeszélt napon, és munkához láttak. A nagyi úgy döntött, hogy ő közben elmegy bevásárolni. A szerelők igen trehányan dolgoztak. Le-leejtették a franciakulcsot a parkettára, összetörtek jó néhány kandallócsempét. Még apróbb tüzek is keletkeztek a kezük nyomán. De a fő baj az volt, hogy ügyet sem vetettek arra, hogy szivárog a gáz. Végül nagy nehezen azért csak összerakták a kandallót, alig néhány anya és alátét maradt felhasználatlanul. Dolguk végeztével rágyújtottak egy bagóra. Ekkor vették észre, hogy a kanári lepottyant az ülőrúdjáról és égnek meredő lábakkal hever a kalicka padlóján. Egy ideje már halott lehetett. Rádöbbentek, mekkora balhé és micsoda kártérítési igény lehet abból, ha az öregasszony hazajőve látja, hogy ők elgázosították a kanáriját. Fogtak egy darab drótot, és a kis tollas hulla lábacskáit a rúdhoz rögzítették. Aztán összetakarítottak, és már éppen indulni készültek, amikor hallották, hogy fordul a kulcs a zárban. A nagymama belépett a szobába, tekintete a kalickára esett, és elájult. Amikor végre magához térítették, elzokogta, micsoda megrázkódtatás volt számára azt látni, hogy ott áll a rúdon szegény kis kanárija, aki aznap reggel múlt ki.
|
|
|
|
|
|
