|
Munkahelyi viccek [1/155] |
|
Két ügyvezető igazgató beszélget:
- Te fizetsz az embereidnek?
- Én nem.
- Én sem. És bejárnak?
- Be.
- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni?
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [2/155] |
|
Kovács Béla bemegy a kocsmába, és vidáman felkiált:
- Ma este mindenki a vendégem egy körre!
- Ez igen! - mondja az egyik cimbora. - Úgy látom, jó kedved van ma.
- Hát hogyne lenne? Megbízott az önkormányzat, hogy hétfőtől én gyűjtsem be a pénzt a parkolóautomatákból.
Eljön a hétfő este, Kovács megint megjelenik a kocsmában. Odaszól a pincérnek vidáman:
- Pincér! Ma este mindenki a vendégem két körre!
- Látom, tetszik az új állásod, Béla. - mondja a haverja. - Hát még milyen boldog leszel, ha megkapod az első fizetésed...
Kovács meghökken:
- Azt mondod, hogy ezért még fizetni is fognak?
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [3/155] |
|
Egy vállalat vezetője egy nap új alkalmazottat vesz fel.
- Mi a neve? - kérdezi a jelentkezőtől.
- János - válaszol a férfi. A főnök arca elborul:
- Nézze, nem tudom, eddig milyen szedett-vedett helyen dolgozott, de nálunk senkit nem szólítanak a keresztnevén. Ez csak fölösleges bizalmaskodáshoz vezetne, ami tudvalevőleg a tekintély rombolását eredményezi. Alkalmazottaimat kizárólag a vezetéknevükön szólítom - Kovács, Kiss, Tóth - csak a vezetéknév, érti, ugye? Magának én Nagy igazgató úr vagyok. Semmi haverkodás, és akkor minden rendben lesz. Akkor kezdjük még egyszer. Mi a teljes neve?
A jelentkező sóhajt, majd kiböki:
- Drágám. A nevem Drágám János.
- Oké, János, akkor beszéljünk az anyagiakról...
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [4/155] |
|
Az új múzeumi teremőr első munkanapja után jelentést tesz az igazgatónak:
- Direktor úr, igazán elégedett lehet velem. Ma sikerült eladnom egy Chagallt meg egy Rembrandtot.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [5/155] |
|
A főkönyvelő kétségbeesett arccal állít be a főnökéhez:
- Főnök úr, nem tudok a lánya nélkül élni!
- Csak semmi túlzás! - szól a főnök.
- Egyáltalán nem túlzás! Pontosan kiszámítottam.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [6/155] |
|
- Mutassa az ajánlólevelét! - mondja az igazgató az új titkárnő jelöltnek.
- Rendben - feleli a lány. De mi lesz, ha közben benyit valaki?
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [7/155] |
|
A főnök íróasztalán áll egy fotó, amin két aranyos óvodás gyerek mosolyog. A titkárnő ahányszor bejön a szobába, mindig ránéz a képre, egyszer aztán meg is jegyzi:
- Kicsi korban még minden gyerek olyan édes! De főnök, a maga gyerekei már kamaszok, miért nem rak ki róluk egy újabb fényképet?
- Azért, mert ha ezt nézem egész nap, és utána hazamegyek, könnyebben kibírom, hogy ne üssem agyon őket!
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [8/155] |
|
Egyik reggel az igazgató bemegy az irodájába, és ott találja az egyik osztályvezetőt, amint épp a titkárnővel csókolózik. Felháborodva rákiált:
- Géza, hát ezért fizetem magát?
- Nem, uram, ezt ingyen teszem.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [9/155] |
|
- Mióta dolgozol ennél a cégnél?
- Mióta megfenyegettek, hogy kirúgnak.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [10/155] |
|
Felirat a szigorú főnök irodájának ajtaján:
"Szereti a repülést?
Szeret új emberekkel megismerkedni?
Szereti a szabadságot?
Mindez az Öné lehet, ha még egyszer lazsáláson kapom!"
|
|
|
|
|
|