|
  Munkahelyi viccek [81/155]
|
|
Az állatkerti majmok egyike sikeresen elcsen egy banánt. Rohan a főnökéhez (nevezzük például csoportvezetőnek).
- Főnök, főnök, milyen jó banánt loptam, figyelj!
Erre amaz elveszi a banánt, majd kicsit később ő is a főnöke felé veszi az irányt (osztályvezető).
- Szia, figyu, nézd milyen tök jó banánt szereztem!
- Tényleg jó banán, biztos örülni fog neki a király!
Elveszi a banánt, majd a kancellárhoz (igazgató) szalad:
- Nézd mán, van egy tökjó banánom.
- Aha, jó lesz a királynak... Acccsak ide!
Erre elszalad a királyhoz (vezérigazgató).
- Jajj királyom, csókolom a lábadat, szereztem teneked egy finom banánt!
- Ügyes vagy - mondja a király, félbetöri a banánt, megeszi az egyik felét, majd visszaadja a másikat.
- Tessék, itt van a fele, jo munka volt. (projectpremium).
A kancellár is megveregeti az osztályvezető vállát.
- Ügyes munka, jó management, tessék itt van egy kis banán.
Az osztályvezető is szól a csoportvezetőnek.
- Jó a csapatmanagement, tessék itt egy falat banán.
Telnek-múlnak a napok, mire az ügyes majom megkérdi a csoportvezetőt, hogy mi lett a banánnal.
- Jaaa... A banán... Hát, a projekt sikeres, ügyes gyerek vagy...
|
|
  |
|
Munkahelyi viccek [82/155] |
|
Titkárnő beront a főnökéhez:
- Főnök, főnök megszűnik az APEH! Azt írják a levélben, hogy ez az utolsó felszólítás!
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [83/155] |
|
A bolt tulajdonosa új elárusítónőt alkalmaz és a lelkére köti, hogy minden kuncsaftnak aki betér a boltba másnap is vissza kell jönnie, különben úszott az állás. A nő nagyon lelkére is veszi a "tanácsot". Egyik nap nyílik az ajtó és egy fiatalember lép be.
- Jónapot kívánok!
- Jónapot kívánok, mit tetszik parancsolni?
- Kesztyűt szeretnék vásárolni.
- Semmi probléma, van egyujjas meg ötujjas modellünk.
- Ötujjasat kérnék!
- Tökéletes! Ötujjasból is van bőr, műbőr és kötött.
- Bőr érdekelne.
- Bőr lehet első, másod vagy harmad osztályú!
- Legyen első osztályú, egyszer él az ember.
- És mégis milyen bőrt tetszik óhajtani? Malac, kecske esetleg medve?
- Legyen kecske.
- Szürke, fekete, barna?
- Szürke!
- Hát igen, szürkéből is több árnyalattal rendelkezünk, várjon megmutatom.
- Be kell ismernem, hogy igazán nem tudok dönteni. Szerettem volna venni egy kesztyűt, ami megy az új kabátomhoz, de hogy melyik árnyalat lenne jó ezek közül, nem tudom!
- Semmi gond, uram! Be tetszik hozni holnap a kabátot és majd én segítek kiválasztani a megfelelő kesztyűt.
A férfi bele is megy a dologba és éppen távozni készül, amikor egy ideges személy ront be az üzletbe. Egyenesen az elárusító nőhöz rohan és elkezd kiabálni:
- Ez a padlócsempém a fürdőszobából, ez a vécémnek egy darabja, a seggem megmutattam a tegnap, ideadná már végre azt a rohadt vécépapírt?!?
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [84/155] |
|
- Ritkán adódik, hogy összeköthetem a hasznosat a kellemessel - de ki van rúgva!
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [85/155] |
|
- Mondd, Kovács, mivel lehetne a köpenyemből kivenni ezt a csúnya foltot?
- Látszik, hogy újonc vagy! Végy a büfében öt üveg sört!
- A sör nem folttisztító!
- Ki beszél itt folttisztítóról? A sört a ruházati szolgálat raktárosának adod, és rögtön kapsz tiszta köpenyt.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [86/155] |
|
Egy vállalat a felsővezetőit egy drága szemináriumra küldte. Meg kell tanulniuk szokatlan helyzetekre is megoldásokat kidolgozni, gyorsan
és céltudatosan dönteni.
A második nap a menedzserek egy csoportja egy zászlórúd magasságának lemérését kapják feladatul. Gondoskodnak egy létráról és egy szalagmércéről, majd kimennek a fűre, a zászlóhoz. De a létra túl kicsi. Tehát hoznak még egy asztalt, és arra állítják a létrát. De még mindig nem érik el. Ezért hoznak még egy széket is az asztalra. De mivel az egész nagyon rozoga, az építmény mindig összedől.
Mindenki egyszerre beszél.
Mindenkinek más megoldása van. Istentelen kavalkád az egész.
Egy mérnök jön éppen, egy-két percig elnézi a zsibvásárt. Aztán szótlanul kihúzza a zászló rudat, elfekteti, előveszi a szalagmércét, leméri a rudat az egyik végétől a másikig. Az eredményt felírja egy papírra és a mércével együtt egy menedzser kezébe nyomja. Majd ismét útjára indul. Már a sarkon tart, amikor egy topmenedzser megszólal:
- Na, ez megint egy tipikus mérnök. Nekünk a rúd magasságát kell tudnunk, erre ő megmondja nekünk a hosszát. Ezért nem engedjük őket soha előbbre jutni!
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [87/155] |
|
Egy kormányhivatalnok ócska rézlámpást talál az egyik iratgyűjtő szekrényben. Amikor nekiáll leporolni, egyszer csak megjelenik előtte egy dzsinn, és közli, hogy teljesíti három kívánságát.
- Kérek egy jéghideg sört, de rögtön! - mondja a férfi a dzsinnek, és tessék, máris ott terem a sör. A férfi ezután így szól:
- Vigyél egy szigetre, ahol gyönyörű és készséges nők vesznek körül!
Egy szempillantással később egy szigeten találja magát, ahol gyönyörű nők vetnek rá epekedő pillantásokat.
- Ez ám a jó élet - gondolja a fickó. - Bárcsak ne kellene soha többé
dolgoznom!
És tessék, egy szempillantás múlva ott találja magát újra a kormányhivatalban, az íróasztala mögött.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [88/155] |
|
Főnök az egyik fiatal alkalmazotthoz:
- Hisz maga a halál utáni életben?
- Nem.
- Akkor felvilágosítom, hogy a nagymamája, akinek a temetésére szabadnapot kapott, itt járt és maga után érdeklődött!
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [89/155] |
|
Az igazgatót meglátogatja egy barátja, de csak egy szép robottitkárnő fogadja, aki géphangon közli:
- A fő-nököm betegál-lományban van, ha ó-hajtja, azért ki-szolgálom. Ha a jobb mel-lemet nyomja meg, ká-vét, ha a balt, akkor te-át szolgá-lok fel.
A barátnak tetszik is a szép robotnő, kiváncsi is, és próbaképpen a szoknyája alá nyúl, de ordítva kapja vissza a kezét.
- A lá-bam között van a ceruza-hegyező, egyéb-ként a fő-nököm is emi-att van betegál-lományban.
|
|
|
|
Munkahelyi viccek [90/155] |
|
A cég igazgatóhelyettesének felesége váratlanul betoppan a férj irodájába, és ott találja a titkárnőt a férfi ölében. A férj pillanatnyi habozás nélkül elkezd diktálni:
- ...és összefoglalva uraim, hiány ide, hiány oda, itt, az irodában nem vagyunk képesek továbbra is egyetlen székkel ellátni a feladatunkat.
|
|
|
|
|
|
