|
Vallási viccek [31/176] |
|
Egy nyári napon a benzinkútnál egy pap tankolás után fél órát várakozik a pénztárnál. Mikor sorra kerül, a pénztáros mentegetőzni kezd:
- Elnézést atyám, de ilyenkor, a nyári szabadságok idején, mindenki a hosszú utazás előtt, az utolsó pillanatban jön.
- Tudom mire gondol. - mondja a pap - Az én szakmámban is így van ez.
|
|
|
|
Vallási viccek [32/176] |
|
A mennyország kapujában egy olasz beszélget Szent Péterrel.
- Nekem csak egy kívánságom lenne: szeretném felhozni a Ferrarimat.
- Na de fiam, azt nem lehet, ez a menyország, autókat nem hozhatunk fel.
Amint a mondatot befejezi Szent Péter, egy autó NA rendszámmal elhúz mellettük.
- Alig tudom elhinni, ez a nyavalyás nápolyi felhozhatja az autóját, én pedig el kell hogy búcsúzzam a Ferrarimtól.
- Na na fiam, NA az nem Nápoly, hanem Nazaret, és az a főnök fia volt.
|
|
|
|
Vallási viccek [33/176] |
|
Megszületik a kisded, Mária és József a nevén gondolkoznak.
- Legyen mondjuk Elemér - véli Mária.
- Jéézus...
- Na, ez se rossz!
|
|
|
|
Vallási viccek [34/176] |
|
A falu papja saját kezűleg javítgatja a templom padjait. Egy kisfiú leül vele szemben, és szótlanul figyeli.
- Fiam, szeretnél velem beszélni? - kérdi a pap.
- Nem, csak várok.
- Mire vársz?
- Szeretném megtudni, mit mond egy pap, amikor a kalapáccsal az ujjára csap...
|
|
|
|
Vallási viccek [35/176] |
|
A rabbi prédikáció közben észreveszi, hogy Kohn alszik. Felháborodottan mondja a samesznak:
- Nézze, Kohn a legutolsó sorban hangosan hortyog. Menjen oda és ébressze fel!
- Én? - morog a samesz - Maga altatta el, hát ébressze fel maga!
|
|
|
|
Vallási viccek [36/176] |
|
A pápa megy fel a menyországba. A kapuban Szent Péter megállítja, és
megkérdezi, hogy hívják.
- Karol Vojtila - feleli a pápa.
Péter keresi a névsorban, de nem találja. A pápa javasolja, hogy nézze meg a II. Pál pápa név alatt. Péter ezen a néven sem találja. A pápa elindul vissza a földre. Mikor megtett már vagy öt kilométert, Szent Péter utánakiabál:
- Jancsi, kandi kamera!
|
|
|
|
Vallási viccek [37/176] |
|
Görögországban a Meteorák sziklakolostorba régen csak úgy lehetett felmenni, hogy az embert felhúzták egy kötélen függő kosárban. Egy nap egy turista ment oda, és egy szerzetessel együtt beült a kosárba, hogy húzzák fel. A turista lenéz a mélyésgbe, megborzong, megnézi a kötelet, amivel húzzák őket, majd megkérdezi:
- Mondja, milyen gyakran cserélik a kosár kötelét?
Mire a szerzetes:
- Valahányszor elszakad...
|
|
|
|
Vallási viccek [38/176] |
|
Egy férfi a kocsmában iszogatott, mikor odament hozzá egy apáca.
- Az ital a Sátán teremtménye! Tönkreteszi vele az életét!
- Honnan tudja, nővér?
- Mondta a tisztelendő anya!
- De maga sosem ivott, igaz? Akkor honnan tudja?
Az apáca elbizonytalanodik. A férfi folytatja:
- Tudja mit, meghívom egy italra. Kóstolja meg, és ha utána is úgy tartja, hogy a Sátán teremtménye, akkor abbahagyom az ivást.
- Hogy nézne az ki, ha egy apáca beülne a kocsmába inni?
- Majd teáscsészében hozom.
A férfi felkel és a pulthoz megy.
- Kérek két vodkát, de az egyiket, ha lehet, teáscsészében.
A pultos elhúzza a száját.
- Mi az, megint itt az a részeges apáca?
|
|
|
|
Vallási viccek [39/176] |
|
- Te megcsalsz engem! - mondja Éva Ádámnak.
- Hogy tudnálak megcsalni, mikor te vagy az egyetlen nő az Édenben?!
Éva elhallgat, éjjel azonban Ádám arra ébred, hogy bökdösik.
- Te vagy az, Éva? Mit csinálsz? - kérdezi álmosan.
- Számolom a bordáidat...
|
|
|
|
Vallási viccek [40/176] |
|
Egy verőfényes nyári nap így kezdte a pap a misét:
- Testvéreim! Háromféle beszéd van a kezemben. Az első nagyon sokat ér, és 5 percig tart. A második nem olyan értékes, és 15 percig, míg a harmadik kevés értéket hordoz és egy óra hosszáig tart. Most körbehordozzuk a perselyt, majd választunk a három közül egyet.
|
|
|
|
|
|