|
Városi legendák [1/60] |
|
Egy mikrobusz haladt Budapesten az Andrássy úton a Hősök tere felől a belváros felé. A sofőr nem nagyon ismerte a járást errefelé, mert folyamatosan balra indexelt. Arra akart kanyarodni, amit ezen a szakaszon jó hosszan nem lehet. Leste az utcákat és elég lassan haladt a belső sávban. Mögötte egy nagy, fekete BMW, sötötített üvegekkel nagyon hamar megunta a lassú tempót és huzamos dudálásal próbálta a furgont jobb belátásra bírni. A sokadik dudaszóra kinyúlt egy kéz a mikrobuszból és jól bemutatott a bömbinek. Erre a BMW kurva gyorsan megelőzte, keresztben eléállt és kiugrált belőle négy tipikusan nagy darab kopasz cigány. Az egyik a furgonhoz lépett, feltépte a sofőr ajtaját, majd hanyatt bukfencezett. A sofőr a szép rúgás után ki is szállt és sebtében megverte a többi hármat is. A mutatvány elég nagy népszerűségre tett szert az Andrássy út közönsége körében. A rendezvény fénypontjaként egy szakadt kanárisárga kiskocsiból kikiabált egy pasas a levitézlett "gengsztereknek":
- Látod, cigány? Ezért kellett volna megtanulnod olvasni!
A mikrobusz oldalára ugyanis ez volt írva jó nagy betűkkel: "Fehérorosz
Karateválogatott". A válogatott ki se szállt, csak röhögött a kocsiban. A sofőr intézte az egészet, bár lehet, hogy ő is versenyző volt. (Valami ifjúsági karate európabajnokság volt Pesten azidőtájt.)
|
|
|
|
Városi legendák [2/60] |
|
A malájok világszerte udvariasságukról híresek, így aztán nem meglepő annak az üzletembernek az esete, aki pechjére túl közel állt a labdát éppen megütni készülő játékostársához. Ahogy a játékos hátralendítette az ütőjét, fejen találta az üzletembert, és az elterült a földön, majd szinte azonnal felpattant, és hosszasan elnézést kért, hogy akadályozta a játékost az ütés végrehajtásában, aztán holtan esett össze. A menetet a halott hibájára hivatkozva, a játékostárs javára ítélték.
|
|
|
|
Városi legendák [3/60] |
|
A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt:
Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével.
Innen ered a mai "fuck" angol szó.
|
|
|
|
Városi legendák [4/60] |
|
Egy középiskolában nagyon elterjed az a szokás, hogy a lányok a mosdóban kirúzsozzák a szájukat, majd megcsókolván a tükröt, ott hagyják az ajaklenyomatukat. A takarítónő szól az igazgatónak, így az összes lányt, akinek rúzsos a szája, tanítás után behívják a mosdóba.
A takarítónő elméseli nekik, hogy milyen nehéz is a rúzst lemosni a
tükörről, majd tart egy bemutatót. Fogja a felmosórongyot, belemártja
a legközelebbi WC-kagylóba, és elkezdi letörölni a rúzsfoltokat.
Na, ez volt az utolsó nap, amikor a lányok rúzsnyomokat hagytak a
tükrön...
|
|
|
|
Városi legendák [5/60] |
|
Az alábbi két bizarr legenda két olyan férfiről szól, akiket kielégítetlen nemi vágyuk, és az ezzel párosuló műszaki "leleményességük" sodort bajba.
Egy 51 éves férfi elhatározta, hogy engedve fantáziájának, érzékien gömbölyű porszívóján éli ki ösztöneit. A gépek szerelmese egy kézi Singer A-6-os porszívót választott párjául, amelyet sajnos úgy terveztek gyártói, hogy a csatlakozó gumicső és a porzacskó között elhelyezkedő légcsavar szolgáltatja a vákuumot. Így a férfi gyönyöre is egészen "rövidre lett vágva", ugyanis a légcsavar pengeéles szárnyai rögtön lenyesték nemi szervének felső felét. A közeli Monmouth Medical Center sebészei ugyan sikerrel elállították a vérzést, de már nem tudták visszavarni a hiányzó felet.
Egy Knoxville-i tinédzser azt olvasta a szexújságban, hogy ha egy marhaszívbe lukat fúr és ráköt egy laposelemet, nagyon kellemes organikus szexuális segédeszközt faraghat magának. Gondolván, hogy továbbfejleszti az eredeti modellt, egyenesen rákötötte a szívet a hálózatra. A próbaüzemnél az áram azonnal agyoncsapta a fiút, sőt még a házat is felgyújtotta.
|
|
|
|
Városi legendák [6/60] |
|
Egy Dél-Afrikában dolgozó unokatestvérem egyik ismerősével esett meg a következő történet. A hölgy hazafelé tartott Land Rover-ével johannesburgi lakásába, amikor egy kihalt külvárosi út közepén egy elhagyott autó állta útját. Mivel a nő tudta, hogy azon a környéken gyakran rabolják ki az autósokat, így a gázpedálba taposott, és a hepe-hupás útpadka melletti bozótba hajtva kikerülte a járművet. Hazaérve jelentette a rendőrségen az esetet, majd aludni tért. Reggel tudta meg, hogy a rendőrök a helyszínre érkezvén két halottat találtak az út menti bozótban, akik valószínűleg az áldozatra várva bújtak el. Vesztükre.
|
|
|
|
Városi legendák [7/60] |
|
"Ültem az asztalomnál, amikor eszembe jutott egy függőben lévő telefonhívás, amit még el kell intéznem. Vettem a számot és tárcsáztam. Egy férfihang válaszolt kedvesen: "Halló?"
Udvariasan mondtam: "Itt Patrick Hanifin. Beszélhetnék kérem Robin Carterrel?" Alighogy befejeztem, a kagylót lecsapták. El sem hittem, hogy bárki ilyen bunkó tud lenni. Kikerestem Robin számát a noteszomból, és felhívtam a helyes számon. Kiderült, hogy véletlenül az utolsó két számot felcseréltem. Miután beszéltem a barátommal, úgy döntöttem, hogy újra hívom a fickót. Amikor felvette a telefont, beleüvöltöttem, "Hülye bunkó!" majd lecsaptam a kagylót. Majd a telefonszám mellé írtam: "hülye bunkó" és betettem az asztalfiókomba. Az elkövetkezendő hetekben, amikor rossz passzban voltam, csak felhívtam, lehülyebunkóztam, és lecsaptam a telefont. Ettől mindig felvidultam.
Még abban az évben a telefontársaság bevezette a hívószámkijelzést.
Ez nagyon fájdalmasan érintett, mert abba kellett hagynom a "hülyebunkó" hívását. Aztán egy nap eszembe jutott valami. Újra felhívtam, és hallottam ahogy mondja: "Halló". Kitaláltam egy nevet és udvariasan ezt mondtam neki: "Jó napot uram. A telefontársaság kereskedelmi osztályáról beszélek, és érdeklődni szeretnék, hogy hallott-e már cégünk hívószám-kijelzési szolgáltatásairól?" Ő nemmel válaszolt és lecsapta a telefont.
Gyorsan visszahívtam és ennyit mondtam neki: "Azért, mert egy hülye bunkó vagy!" és letettem.
Az ok, amiért ezt megosztom veletek az, hogy megmutassam, ha valami igazán bosszant, akkor van mód tenni ellene valamit. Csak hívni kell azt a számot.
Egy másik nap egy idős nő elég sok időmet elvette, miközben próbált kiállni a parkolóból. Azt gondoltam, sosem fog már eltűnni onnan. Végül beindította a kocsit, és csiga lassan kigördült a parkolóhelyről. Kicsit hátratolattam, hogy legyen elég helye kikanyarodni. Nagyszerű, gondoltam. Végre elmegy. Amikor hirtelen a semmiből feltűnik egy fekete Camaro és beáll az én parkolóhelyemre! Dudáltam és ordítoztam, hogy nem teheti ezt velem, mert én voltam ott előbb. De a fickó csak kiszállt a kocsiból, tudomást sem véve rólam és besétált a bevásárlóközpontba.
Ez a fickó egy hülye bunkó, gondoltam, ahogy nagyon sok hülye bunkó létezik a világban. Amikoris észrevettem egy cetlit a kocsi ablakán: "Eladó" és alatta a telefonszám. Felírtam a számot és kerestem egy másik parkolóhelyet.
Néhány nap múlva, otthon ülök az asztalom mellett. Miután hívtam a kedvenc "hülye bunkómat", eszembe jutott a másik telefonszám, és gondoltam, jobb, ha ot is felhívom. Néhány csengetés után felvette a telefont.
Udvariasan mondtam: "Az eladó fekete Camaro ügyében telefonálok. Meg tudná mondani, hol nézhetném meg a kocsit?" Így válaszolt: "Természetesen." Bediktálta a címet, egy sárga ház volt és a kocsi a ház elott állt. "Megtudhatnám a nevét?" kérdeztem. "Don Hansennek hívnak" válaszolta. "Mikor mehetnék át megnézni a kocsit?" kérdeztem. "Általában minden este itthon vagyok. Ugorjon be valamikor." "Rendben" mondtam. "Oooó, Don, mondhatok önnek valamit? Maga egy hülye bunkó!" és letettem. Ezután Don Hansen számát is beprogramoztam a gyorshívóba.
Minden remekül ment. Ha bármi bajom volt, volt kéznél két hülye bunkó, akit hívhattam. De néhány hónap múlva már nem volt olyan vicces az egész, mint kezdetben. Gondolkoztam egy picit, majd kitaláltam valamit. Először is felhívtam 1-es számú hülye bunkót. Miután felvette, beleordítottam a telefonba a szokásost, de nem tettem le. Ekkor megkérdezte, hogy ott vagyok-e még, és kérte, hogy ne hívjam többet. "Szó sem lehet róla" mondtam. "Hogy hívjak?" kérdezte. "Don Hansen" mondtam. Megkérdezte, hol lakom, és bemondtam neki a címet, ahol a fekete Camaro parkol a ház előtt. "Azonnal odamegyek, Don. Legjobb, ha elkezd imádkozni" mondta. "Oh, most nagyon megijesztett, hülye bunkó" ordítottam, és letettem. Ezek után felhívtam 2-es számú hülye bunkót. Szokásos hülyebunkózás után itt sem tettem le. Azt mondta: "Ha csak rájönnék, hogy ki maga?" "Akkor mit tenne?" kérdeztem. "Szétrúgnám a seggét." "Nos, itt a lehetoség. Azonnal átmegyek, hülye bunkó" és letettem.
Ezek után felhívtam a rendőrséget, bemondtam a címet és mondtam nekik, hogy azon nyomban megölöm a buzi élettársamat, amint ő hazaér. Majd hívtam a 13-as Csatornát, hogy bandaháború van az adott címen.
Ezek után én is odamentem a címre, hogy végignézzem az egész cirkuszt.
Örömmel töltött el, ahogy két hülye bunkó üti-vágja egymást egy csapat rendőr előtt, miközben a rendőrségi helikopter köröz a fejük fölött.
Ez volt életem legnagyobb élménye."
|
|
|
|
Városi legendák [8/60] |
|
Ez állítólag megtörtént, és fel is jegyezték az amerikai haditengerészet egyik rádiózási naplójában:
- Azonnal térjen ki észak felé 15 fokkal.
- Javaslom, hogy ön térjen ki dél felé 15 fokkal...
- Megismétlem, térjen ki észak felé 15 fokkal, máskülönben összeütközünk.
- Én nem tudok kitérni, térjen ki ön 15 fokkal...
- Én az amerikai haditengerészet tisztje, az amerikai flotta egyik hajójának kapitánya vagyok. Utoljára mondom térjen ki.
- Én pedig szolgálatos a világitótoronyban...
|
|
|
|
Városi legendák [9/60] |
|
Biológia vizsgán az egyk diáknak az volt a tétele, hogy a madarakat a lábuk alapján kellett felismernie. Persze megbukott. Már kint volt a teremből, viszi magával az indexét (amibe még nem volt beírva az egyes). Erre a tanár:
- Hogy is hívták magát?
Erre a diák a folyosóról bedugta a lábát az ajtónál és ezt monda:
- Találja ki!
|
|
|
|
Városi legendák [10/60] |
|
Érdekes esküvőre hívták meg egy Olaszországban élő ismerősömet: a nápolyi nászpár lakodalmi költségeit teljes egészében a helyi biztosítótársaság állta. A vastag szponzorra egy kártérítési per nyomán tettek szert a fiatalok. Néhány hónappal az esemény előtt ugyanis parkolóban álló Fiat Pandájukban szeretkeztek, amikor egy Fiat Regata hátulról beléjük futott. A becsapódás eredményeképpen a párocska férfitagja "elengedte magát", így hamarosan növekedni kezdett a lány pocakja. A pár az autó javítási költségeit, valamint a lakodalmi költségeket követelte a biztosítótól, amely a per elvesztése után fizetett.
|
|
|
|
|
|